2016. május 13., péntek

Dinnyekilátások támogatással

Ötödször rendezte meg a medgyesegyházi dinnyefórumot a FruitVeB, a Dinnyetermelők Országos Egyesülete és a település önkormányzata. A termesztés hazai és nemzetközi körülményeinek áttekintése mellett nagy hangsúlyt kaptak a dinnyetermesztőket is érintő időszerű agrárágazati kérdések.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014-ben 218 ezer tonna dinnye termett, és bár az előző évről még csak becsült értékek állnak rendelkezésre, ezt a menynyiséget valószínűleg tavaly sem haladtuk meg. Az adatok szerint a 15-16 kilogrammban meghatározott belföldi fogyasztásnak több mint a 90 százaléka magyar termésből származik, mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hozzátéve, hogy a különböző szervezetek adatai korántsem azonosak.
Kiszolgáltatottság ellen
Az egységes kérelemben tavaly 1753 dinnyetermesztő 4702 hektárra igényelt területalapú támogatást, termeléshez kötött támogatást pedig 1123 termelő mintegy 3800 hektárra. Ez jóval elmarad az 5000-5500 hektáros termőterülettől, valószínűleg azért is, mert a kertészek egy része az egyhektáros támogatási küszöbértéknél kisebb területen termesztett dinnyét. A minisztérium termelői szerveződésekre vonatkozó adatai szerint tavaly 12 tész alig 500 hektáron termesztett sárga- vagy görögdinnyét. Más adatok ezt többre teszik, de az országos termést alapul véve a dinnyetermesztők szervezettsége nem jobb a zöldség-gyümölcságazati átlagnál, ezért továbbra is kiszolgáltatottak az összehangolt kiskereskedelemmel szemben. Az összefogás tehát nem halogatható.
A dinnyetermesztők helyzetén a fogyasztás bővülése is javíthat. Az arra irányuló, 2012-ben indított kampányokra eddig még minden évben volt több-kevesebb pénz, és az idén sem hiányzik a hajlandóság. A közösségi agrármarketingnek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz való kerülésével azonban még nem tudni, hogy kivel kell tárgyalni ebben az ügyben.
A tisztességtelen piaci szereplők kiszűrése továbbra is cél. A Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal ellenőrei tavaly 641 dinnyetételt vizsgáltak meg a felvásárló-, csomagolótelepeken, az utak mentén, nagybani és fogyasztói piacokon, és a kifogásolt 42 tétellel mintegy 35 tonna dinnyét vontak ki a forgalomból. Alapvetően a minőséget, a nyomon követhetőséget, a származást, és jelölést vizsgálják. Az idén várhatóan azt is nézik, hogy valóban a saját termését árulja-e az őstermelő. A kártya formátumú őstermelői igazolvány bevezetésével is mind kevésbé lehet a hagyományos kiskereskedelmi tevékenységet őstermelésnek álcázni.
Többféle támogatás
A zöldség-gyümölcstermesztők a közvetlen támogatások mellett termeléshez kötött támogatásra is jogosultak, illetve a Vidékfejlesztési Program egyes pályázatain is részt vehetnek. Tavaly a hektáronkénti közel 70 ezer forintos alaptámogatáson és a zöldítésért járó összegen kívül, 200 millió euró termeléshez kötött támogatás állt a zöldség-gyümölcságazat rendelkezésére. A gyümölcstermesztők így további átlagosan 96 ezer, az ipari zöldséget termelők 52 500 forint, más szántóföldi zöldségkultúrával rendelkezők pedig közel 67 ezer forinthoz juthattak. Ehhez többek között igazolni kellett a minősített szaporítóanyag használatát, és erről a kötelezettségtől az idén sem tekintenek el, hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Azt szeretnék, hogy a gazdák ne a termés minőségét alapvetően befolyásoló szaporítóanyaggal takarékoskodjanak. Idén sem kell azonban százával beküldeni a vetőmagzsákok, vetőmagtasakok címkéjét, ahogy ezt sokan tévesen értelmezték. A minősített szaporítóanyag felhasználását a forgalmazó is igazolhatja a termelőt azonosító dokumentumával vagy a szükséges adatokat tartalmazó számlával.
A helyettes államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a termeléshez kötött támogatásokhoz és a zöldítéshez kapcsolódó ellenőrzések miatt a végkifizetések májusra, júniusra tolódnak. Kérte, hogy az egységes kérelem benyújtásakor ne felejtsék csatolni a jogosultsági feltételek igazolását, és különösen ügyeljenek a támogatáshoz előírt minimális területekre. A rendelet a területalapú támogatásnál 0,25, a termeléshez kötött támogatásoknál 0,3 hektáros parcellákat ír elő. A dinnyetermesztőknek kedvez, hogy a sárga- és görögdinnye a továbbiakban is külön kultúrának minősül, így könnyebb teljesíteni a terménydiverzifikáció előírásait.
Az Európai Unió agrárbiztosa kezdeményezésére a beadott egységes kérelmek elő-zetes ellenőrzése várhatóan könnyíti az esetleges hibák kijavítását. A tervek szerint az MVH a beadás után rövid időn belül jelzi, ha például nem csatoltak minden szük­séges mellékletet, vagy nem jól tüntették fel a táblákat. A termelőnek a benyújtás ha­ tárideje után még 35 napja van a hibák orvoslására, min­ den jogkövetkezmény nélkül. Az elmúlt évek tapasztala­tai alapján viszont szigorod­tak a másodvetésre vonatko­zó szabályok. Be kell jelente­ni például azt is, hogy mikor akarják a másodvetést befor­ gatni, így a hivatal ellenőriz­ heti, hogy valóban volt­e.
Váratlan események
A Vidékfejlesztési Program kiírásai közül a dinnyetermesz­tőknek érdekes lehet a bizto­sítási díjtámogatás. Ehhez kap­ csolódva a szaktárca az Agrár­-vidékfejlesztésért felelős Ál­lamtitkársággal egyeztetve jö­vedelemstabilizáló alap létre­hozását tervezi, amely nem­ csak a természeti káresemé­nyek, hanem a váratlan piaci zavarok miatti jövedelemin­gadozást is enyhíthetné. Mind­ erre a tapasztalatszerzés miatt is szükség van, hogy ha 2020 után a közös agrárpolitika va­lóban az amerikai, kanadai tí­pusú irányba változik, tudjuk majd használni ezt az eszközt. Az uniós szabályok szerint je­lenleg a termelőnek túl ma­gas, 30 százalékos jövedelem­ kiesést kell elszenvedni ah­hoz, hogy részesedhessen a pénzügyi alapból, ekkora kár azonban életképtelenné is te­heti a gazdaságot.
Júniusra tervezik a jég- és fagykár megelőzésére szolgá­ló eszözök beszerzésének tá­mogatását. Már folynak az or­szágos jégeső­-elhárító rend­szer létrehozásának előké­születei a Nemzeti Agrárgaz­dasági Kamarával és az Ag­rár­-vidékfejlesztésért felelős Államtitkársággal, jelenleg a Dél­-Dunántúlon működő ta­lajgenerátoros rendszer ki­bővítésével. A rendszer mű­ködését a kárenyhítési alap­ból finanszíroznák.
A 21,7 milliárd forintot tartalmazó kárenyhítési alap­ból a tavalyi káresemények után körülbelül 6 milliárd fo­rintot fizettek ki. Az összesí­tések szerint a bejelentett mintegy 200 ezer hektárból több mint 120 ezer hektárt aszály, és közel 52 ezer hek­ tárt jégeső károsított.
Kemény dió
Júniusra ütemezték a kerté­szeti géptámogatást is, a 10 mil­liárd forintos keret valószínű­leg elmarad az igényektől. 50 milliárd forint áll most ren­delkezésre a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesz­tésére, amelynek kiírása má­jusban várható. Igen sokféle fejlesztésre irányulhat. A ter­vek szerint támogatható lesz a meliorált utak, a vízvisszatar­tó létesítmények korszerűsí­tésén és a meglévő öntözőbe­ rendezések fejlesztésén túl az újak létesítése és az energia­ hatékonyság javítása is. Beru­házásonként legföljebb 500 millió forint, illetve kollektív beruházásokra ennek a kétsze­rese igényelhető, a támogatá­ si intenzitás pedig Pest me­gye kivételével 50 százalék.
Bonyolítja a helyzetet, hogy uniós szemszögből a mező­gazdasági öntözésfejlesztésnek nemcsak agrár, hanem kör­nyezetvédelmi vonzatai is van­nak. Az uniós víz-keretirány­elv és a hazai vízgyűjtő-­gaz­dálkodási terv alapvetően meg­határozza az öntözés fejlesz­tésének lehetőségeit. A kü­lönböző típusú beruházások­ hoz eltérő követelményeket és feltételeket ír elő a szabá­lyozás. A meglévő öntözött te­rületen tervezett beruházás előírásai például eltérnek a teljesen új területen, a jónál kissé rosszabb állapotban lé­vő víztestet érintő beruházá­ sétól. Ezek megvalósítása olyan kemény dió, mint az el­vi vízjogi engedély megszer­zése. Jó hír viszont, hogy az ország vízgyűjtő-gazdálkodási tervében, a 2007-­es tízegyné­hány százalékról 65­-70 száza­lékra nőtt a jó állapotú víztes­tek aránya.
Válságágazat
A termeléshez szükséges forgóeszköz­-hitelek területén néhány év alatt sokat változott a helyzet. A hároméves futamidejű Agrár Széchenyi Kártya folyószámla­hitelt 25 millió forintig tárgyi biztosíték nélkül vehetik föl a gazdálkodók állami kamattámogatással 1,35 százalékos kamattal. Azokon a településeken pedig, ahol tavaly a Meteorológiai Szolgálat által kimutatott jégesőkár kelet­ kezett, június 30-­ig kamat és költség nélkül lehet fölven­ ni a hitelt.
A spanyolok nyomására Brüsszelben a tej­és a húsága­zat után a zöldség-­gyümölcságazatot is válságágazatként kezelik. Így még az idén lesz lehetőség kamat- ­és garan­ciadíj­-támogatásra, például az Agrár Széchenyi Kártyánál és az MFB forgóeszköz-hiteleknél.
A támogatási rendszer segíti az ágazatot, ám ez másutt is így van, ezért a versenyben maradáshoz ennél több kell. Meg kell szüntetnünk a fejlődést gátló tényezőket, sokat kell tennünk a jobb szervezettségért, haladnunk kell az oktatásban és az innovációban. A versenytársak­hoz képest komoly a lemaradásunk az eredetvédelemben is – mondta Feldman Zsolt.
A szakma javaslatai
A kertészeti pályázatok előkészítésében a FruitVeB szak­emberei is részt vettek, így azokba 80­-90 százalékban be­kerültek a szakma javaslatai, mondta Gubacsi Zoltán, a szakmaközi szervezet zöldség főbizottságának elnöke. Ar­ra törekedtek, hogy minél könnyebben kezelhető pályáza­tot írjanak ki, így eredetileg az elvi vízjogi engedély sem szerepelt a követelmények között. A jelenlegi kiírás sze­rint azonban a beruházások egy része vízjogi engedélyhez kötött. Akinek van létesítési engedélye, annak azt kell be­nyújtani, akinek viszont az még csak folyamatban van, an­nak meg kell kérnie az elvi vízjogi engedélyt. Az öntözés­fejlesztésre rendelkezésre álló keret várhatóan elég lesz, a szakember szerint azonban érdemes már az első benyúj­tási időszakban beadni a pályázatot.
A kertészeti gépbeszerzési pályázat kapcsán Gubacsi Zoltán elmondta, hogy mivel tavaly néhány óra alatt elfo­gyott a 17 milliárdos keret, azt javasolták, hogy a 10 mil­liárd forintból első körben ne részesülhessenek támo­gatásban az erőgépek. Csak a kertészeti gépcsopor­tok (például fóliafektető, bakhátkészítő gépek, válogató­ és csomagoló berendezések, ültetvényekben használatos gépek, növényházi belső technológiák) legyenek tá­mogathatók, a támogatás azonban érje el a 40­-50 száza­lékot.
Az öntözéses pályázatok előkészítésében nem vesz részt a FruitVeB, így még nem látták annak tervezetét. Ugyancsak a kertészeti géptámogatás iránti többszörös túligénylés elkerülésére azonban azt javasolják az Agrár­-vidékfejlesztésért felelős Államtitkárságnak, hogy az ön­tözési támogatásból önálló gépbeszerzésre is lehessen pá­lyázni (ne csak a beruházással járóra).
Egyeztetést javasolnak
Oravecz Tamás, a Dinnyetermelők Országos Egyesületének elnöke szerint az ágazat most az időjárás szeszélyeinek a legkitettebb, az ország egyes térségeiben a dinnyeállományokat is sújtotta a fagy. Medgyesegyháza körzetében szerencsére nem. A tavalyinál mintegy 10 százalékkal megnövelt termesztőterület, és az oltott dinnye már 90 százalékos aránya viszont azt vetíti előre, hogy több termésnek kell majd piacot szerezni.
Sokan kérték az elnöktől, hogy a piaci gondok megelőzésére az egyesület kezdeményezzen egyeztetést a FruitVeB, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a dinnyetermelők, a kormányzat és az áruházláncok képviselőivel. (Ez a megbeszélés tavaly elmaradt.) Azt szeretnék, ha az áruházak megígérnék, hogy amikor nagy menynyiségben megjelenik a hazai termés, akkor leállítják az importot. Az egyesület pedig vállalja, hogy a hazai dinnyeidény kezdetére fölhívják majd a figyelmet a sajtó részvételével tartandó évadnyitó ülésen. A dömping általában három hétig tart, és azért nagyon fontos, hogy az áruházak jó kezdő árat szabjanak meg, mert ahhoz igazodnak majd az exportárak.

Forrás: http://kerteszetesszoleszet.hu/hu/irasok/kerteszet-szoleszet-boraszat/dinnyekilatasok-tamogatassal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése