2016. május 14., szombat

A tejipar helyzete Magyarországon és az Európai Unióban

Jelen cikkemmel egy új cikksorozatot indítok útjára, melyben egyes termékek és ágazatok piaci helyzetét mutatom be mind az Európai Unióban, mind pedig Magyarországon. 
Első írásomban a tej, mint alapvető élelmiszeripari termék makrogazdasági áttekintésével foglalkozom. Bízom benne, hogy rövid elemzéseimmel felkeltem az érdeklődésüket és elősegítem az egyes termékek/ágazatok helyzetének áttekintését.
Tejet az Európai Unió minden egyes országában kivétel nélkül termelnek. A tej az Európai Unió első számú mezőgazdasági terméke, amely az Uniós mezőgazdasági összforgalom 15%-át fedi le.
Az Európai Unió fontos szerepet tölt be a világ tejpiacán, több tejtermék – leginkább sajtfélék – vezető importőre. Az EU 28 országának a teljes termelése mintegy 159 millió tonna volt 2013-ban. A kontinens legfőbb termelőinek Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Lengyelország és Olaszország számítanak, ők együttesen Európa termelésének mintegy 70%-át teszik ki. 
Az EU legnagyobb tejtermelőit vizsgálva megállapítható, hogy az Egyesült Királyság tejtermelése a 2000-es évek óta stabilan 7 000 ezer tonna körül alakul, míg Németország esetében 2006-ig egy egyenletes növekedés figyelhető meg, ezt követően pedig egy közel 20%-os visszaesés után stabilizálódott a termelés mennyisége 5 100 ezer tonna körül. A harmadik legnagyobb  európai tejtermelő, Franciaország termelése már az ezredforduló óta 3 600 ezer tonna környékén mozog, szignifikáns változás nem tapasztalható
Érdekes megállapítani, hogy a legnagyobb tejexportáló ország, Németország egyben a legnagyobb importőrök között is megtalálható: 1,8 milliárd dollár értékben exportál és több, mint 1 milliárd dollár értékben importál is. Ennek oka feltehetően a jelentős tejfeldolgozó ipara, a német tejtermékek Európa minden országában kedveltek és elterjedtek. Meglepő lehet, hogy az Európa legnagyobb tejtermelő országa, az Egyesült Királyság az európai tejexportból kevesebb, mint 5%-ban veszi ki a részét, 2014-ben 432,4 millió dollár összértékben exportált. 
Magyarország tejtermelése a 2001 évi 1 200 ezer tonnás mennyiségről jelentős mértékben csökkent, 2013-ban már csak 400 000 tonna volt. A Visegrádi Négyek többi országa esetén ilyen visszaesés nem tapasztalható, Szlovákia és Lengyelország termelése 1 évtizede stagnál, míg Csehország ezidő alatt 25%-al növelni tudta a termelését.
A jelentős eltérések az országok méretei és eltérő adottságai mellett azzal is magyarázhatók, hogy a tejtermelés eltérő struktúrájú az egyes tagállamokban. Az EU tejelő állománya folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt években, miközben az egy tehénre jutó tejhozam nőtt. 2013-ban körülbelül 23 millió tehén átlagosan 6,5 tonna tejet termelt az EU28 országaiban. Jelentős eltérések figyelhetők meg az egyes tagállamok tekintetében a farmok mérete és a tejelőállomány nagysága között. Ugyanakkor az EU kiemelt szakágazati támogatásainak köszönhetően egyre javul az átlagos technikai színvonal és a kevésbé fejlett tejtermelő országok is gyorsan zárkóznak fel az európai élmezőnyhöz. Nincs „tipikus” európai tejelő tehénfajta, a legelterjedtebb a Holstein-Friese.
Az Unió agrárpolitikáját az 1958-ban megkötött Római Szerződés határozta meg, kidolgozták a Common Agricultural Policy-t (CAP), amelynek eredeti céljai az alábbiak voltak:
Termelékenység növelése
Piacok stabilitása
Életszínvonal biztosítása
Ellátás folyamatos biztosítása
Kínálat biztosítása megfelelő árszínvonalon
A CAP az egységes piac, a közösségi preferencia, valamint a pénzügyi szolidaritás alapelvei mellett kezdte meg működését. A végrehajtás eszközeként felállították az ágazati terméktanácsokat (szakmaközi szervezeteket), egységes támogatáspolitikát alakítottak ki, döntöttek az intervenciós felvásárlásokról, a belső piacokat lefölözéssel védték, míg a hazai termelőket exporttámogatással segítették. 
1992-ben az EU reformintézkedései között szerepelt az ágazati kvótarendszer bevezetése, az exporttámogatások csökkentése és a közösségi árak meghatározása is. A kvótarendszerben a termelő országok számára egyedi határokat szabtak meg és annak túllépése esetén jelentős büntetéssel számolhattak a tagállamok. Fontos megemlíteni, hogy Magyarország a kvótarendszer utolsó éveiben rendszeresen alulteljesített, nem tudta kihasználni a kvótarendszer által biztosított lehetőségeket. 2004-ben a 10 új tagállam belépésével az Unió mezőgazdasági területe másfélszeresére, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma kétszeresére nőtt. Az új tagállamok gazdálkodói a támogatások összegét fokozatosan növelve 2013-ra kapták meg a 100%-os támogatást az EU-tól. 
Az újabb CAP reformoknak köszönhetően az elmúlt években a támogatásokat ismét új alapokra helyezték, melynek lényege a termelés és a támogatás szétválasztása volt. A reformok eredményeképpen 2015. április 1-én megszűnt az EU-ban a tejtermelés mennyiségi szabályozására létrehozott kvótarendszer, ami azt jelenti, hogy ma már csak az egyes tagállamok lehetőségei, adottságai és kapacitásai szabnak határt a tejtermelésnek, így a belső piacok védelmét ma a kormányoknak már más módon kell biztosítani. 
A tejipar helyzete Magyarországon
Magyarország tejtermelése 1990 óta folyamatosan csökken. Míg a rendszerváltást követően az ágazat 2763 millió liter tejet állított elő, addig 2014-re ez a szám 1826,4 millió literre csökkent. A vizsgált időszakot tekintve a 2010-es év jelentette a mélypontot, amikor a termelés 1640,6 millió literes 20 éves mélységbe zuhant. Ezzel párhuzamosan azonban az 
1 tehénre jutó tejhozam folyamatos és viszonylag egyenletes növekedést mutat. 1990-ben egy tehénre még kevesebb, mint 5000 liter tej előállítása jutott, addig 2014-re 7248 liter, azaz közel 50%-al magasabb volt a termelékenység.
Magyarország lakosságának tejfogyasztása folyamatosan csökken, és évek óta elmarad az Európai Unió átlagától. Míg az Európai Unióban 2010-ben 62,9 liter volt az egy főre jutó fogyasztás mennyisége évente, addig Magyarországon ez mindössze 53,9 liter volt. Az eltelt időszakban az Unióban változatlan maradt a fogyasztás mennyisége, hazánkban azonban 15,5%-al csökkent és 2014-ben már csak 45,5 liter tejet fogyasztottunk évente átlagosan.


Magyarországon 2015-ben 1292 tejtermeléssel foglalkozó vállalkozást tartottak nyilván, ami több, mint négyszerese a szlovák termelők számának és több, mint háromszorosa a cseh tejtermeléssel foglalkozók számának, azonban jelentősen elmarad – méretéből adódóan is – a lengyelországi 8028 nyilvántartott termelőtől.
A kvótarendszer 2015 áprilisi megszüntetése érzékenyen érintette és érinti ma is a magyar tejipari vállalkozókat. Az ágazatot a kvótarendszer megszüntetése mellett a szélsőséges időjárás és az alacsony felvásárlási árak is sújtották. Amennyiben rövid időn belül nem sikerül megoldást találni az ágazat problémáira, várhatóan tovább csökkenhet a termelés mennyisége, tejipari cégek bedőlésére, elbocsátásokra és üzembezárásokra lehet számítani.
A Földművelésügyi Minisztérium korábban 15 millió liter tejnek megfelelő tejpor és vaj felvásárlását ígérte az ágazat megsegítése érdekében, azonban mára úgy tűnik, hogy az elképzelés nem valósul meg.
Eközben a tejtermelők 2015 év végén a Terméktanácson keresztül javaslatot nyújtottak be a Tárcának a tej ÁFA tartalmának 5%-ra történő csökkentése érdekében. Amennyiben megvalósulna az intézkedés, úgy az a számítások szerint 12 milliárd forint kiesést eredményezne a költségvetésben, azonban ha az országba illegálisan érkező 200 millió liter tejet a magyar ipar tudná előállítani, akkor a kiesést kompenzálhatnák a befizetett adók.
A magyar tejtermelők lehetőségeit erősen befolyásolja a belső piac, amelynek működését meghatározza a magyar fogyasztók erős árérzékenysége. Ez az árérzékenység leginkább az FMCG termékeken érzékelhető, mert ezekben a termékcsoportokban a legmagasabb a termékek helyettesítési rátája. A fogyasztó a viszonylag magas árú magyar tej helyett számos olcsóbb külföldi termék közül választhat. A magyar tej helyzetére továbbá az is hatással van, hogy az elmúlt években jelentős változáson mentek át a fogyasztói szokások. Az egészségtudatos életmód térhódítása számtalan új termék megjelenését hozta a tejtermékek körében is, megjelentek a különféle laktózmentes és bio termékek, melyek fogyasztása egyre erősödik, áruk pedig folyamatosan csökken. A magyar tejnek tehát a belföldi piacon két jelentős tényezővel kell számolnia: az olcsóbb külföldi termékekkel, valamint a bio és laktózmentes termékek növekvő népszerűségével. De ide sorolhatjuk még az egyre csökkenő felvásárlási árakat is – 1 év alatt Magyarországon a tej a felvásárlási ára közel 15%-al csökkent.
A felvetett problémák közül – melyek önmagukban is jelentős hatásúak – a magyar tejtermelők számára a legkritikusabbnak a kvótarendszer eltörlésének következményeként bekövetkező külföldi tejdömpinget tartom. Míg a magyar tejtermelők a felvásárlási árak növelését követelik, addig az európai termelés növekvő volumene a fogyasztói árak csökkenését idézheti elő, ami éppen ellentétes a magyar tejtermelők szándékaival. 
Egy magasabb felvásárlási ár tovább ronthatja a magyar tej versenyképességét az árversenyben, amely téren eddig sem teljesített jól. Amennyiben a felvásárlók magasabb árat kénytelenek fizetni a termelőknek, úgy a költségeik növekedése miatt a termék piaci ára is nőni fog. Megoldást többek közt a kormányzat által már februárban beígért felvásárlási ártámogatás jelenthet, amely úgy tudná segíteni a tejtermelőket, hogy nem generálna áremelkedést a piacon. 
Az ágazat helyzete már évtizedekkel ezelőtt indokolta volna a kormányzati stratégiaváltást, ma azonban ez a döntés már nem halogatható tovább.

Forrás: Morva Attila, Budapesti Gazdasági Egyetem

Felhasznált irodalom:
Annual Production Series of Dairy products 
http://ec.europa.eu/agriculture/milk-market-observatory/pdf/eu-historical-production-stocks-series_en.pdf 
(letöltve: 2016.04.23.)
European Milk Market Observatory
http://ec.europa.eu/agriculture/milk-market-observatory/index_en.htm
(letöltve: 2016.04.23.)
Collection of cow's milk
http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tag00037&plugin=1
(letöltve: 2016.04.23.)
Dr. Józsa László – Marketingstratégia – A tervezés gyakorlata és elmélete
Akadémiai Kiadó, 2014
Dr. Kopcsay László – Élelmiszergazdasági marketing (előadásvázlatok)
http://slideplayer.hu/slide/2009710/
KSH, STADAT - A fontosabb állati termékek termelése (1990–)
https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_oma002.html
(letöltve: 2016.04.26.)
Milk and milk products
http://ec.europa.eu/agriculture/milk/index_en.htm
(letöltve: 2016.04.23.)
Top 10 Milk Importing Countries in the World
http://www.mapsofworld.com/world-top-ten/milk-importing-countries.html

(letöltve: 2016.04.19.)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése