2015. április 27., hétfő

Orosz tilalom – A magyar cégek is igencsak megsínylik az embargót



Szakértők véleménye szerint az orosz embargó hatását nem érzi igazán a magyar agrárium, mivel az orosz export nem annyira jelentős. A termékek kiviteli tilalma azonban az érintett cégeknek nagyon fáj, óriási veszteséget könyvelhetnek el. Ezt mutatja a következő összeállításunk is.
Oroszország tavaly augusztusban léptette életbe az embargót az ellene szankciókat alkalmazó országokból származó gyümölcsre, zöldségre, hús- és haltermékekre. Az embargóban érintett magyar cégek jelentős veszteséget könyvelhetnek el. 
Az orosz piaccal kapcsolatban egyelőre csak a kérdőjelek biztosak, más nem.

1500 tonna „parkol”

A szentesi Hungerit Zrt. elsődlegesen feldolgozott bontott, vágott baromfitermékek, továbbfeldolgozott termékek és magasan feldolgozott, készresütött végtermékek előállításával foglalkozik.
A részvénytársaság néhány éve a Négy Mancs akciói miatt került nehéz helyzetbe, most pedig az orosz embargó okoz fejtörést a cég vezetésének. A hazai piac mellett legjelentősebb vásárlóik ausztriai, német, olasz, francia cégek, de termékeik eljutnak Japánba, Kínába és eddig – s remélik, hamarosan ismét – Oroszországgal is kereskedtek.
„Nagyon megérezzük az embargó hatását. Összesen 1500 tonna árunk „parkol”, amit nem tudtunk kivinni a partnereinkhez – nyilatkozta Magyar József, a Hungerit Zrt. elnök-vezérigazgatója. – Ezek a termékek tizennyolc hónapos eltarthatóságúak, vagyis messze vagyunk még a szavatosság lejáratától. Természetesen próbáljuk eladni a termékeket, de ez nem könnyű, hiszen itthon, az eltérő fogyasztási szokások miatt, ezekre a baromfitermékekre nincs igény, speciálisan exportra készítettük. Mivel az embargó miatt az uniós partnercégeink államában is keletkezett „fölösleg”, így ezekre a helyekre is nehéz értékesíteni az egyelőre raktáron álló termékeinket. A piackutatás is jelentős forrásokat igényel cégünktől, ahogyan a tárolás, raktározás is.”
Magyar Józseftől úgy tudjuk, éves bevételükben 2,5-3 százalékot, mintegy 4 millió eurót jelentett az orosz piac. Az elnök-vezérigazgató kifejtette, még nem tudják, mi lesz akkor, ha az embargót feloldják.„Reménykedünk abban, hogy ez hamarosan bekövetkezik. Csakhogy időközben, mint ismeretes, a rubellel is gondok lettek. Eddig egy kacsát például 2,20 euróért, vagyis 66 rubelért adtunk el. A 2,20 euró most 166 rubel. Kérdés, hogy az orosz vásárlóknak lesz-e pénzük megvenni a termékeinket. Nagy a bizonytalanság tehát az orosz piaccal kapcsolatban, de reménykedünk a pozitív végkifejletben” – zárta a vezérigazgató.

Imádják a moszkvaiak

Az idén 21 éves csorvási Hunapfel Kft. a Medi-Fruct Kertészek Termelői Értékesítő Szövetkezethez tartozik. A cég több mint 150 hektáron termeszt gyümölcsöt: almát, szilvát, cseresznyét és meggyet. Ahhoz, hogy kiváló minőségű termést produkáljanak, jelentős beruházásokat kellett végrehajtaniuk. Teljes mértékben kiépítették a Magyarországon egyedülálló öntözőrendszerüket, amit számítógép vezérel. Hasonló módon jut el a tápanyag-utánpótlás is a fákhoz. A kert egy részében már dolgozik a fagyvédelmi rendszer is: ha 
0 Celsius-fok alá süllyed az éjszakai hőmérséklet, a számítógép beindítja az öntözőrendszert. A vízpára vékony jeget képez a virágon, ami megvédi az elfagyástól. A jégréteg a reggeli felmelegedés után leolvad a virágokról. Ezekkel a „kényeztetésekkel” elérték, hogy a gyümölcsösben termő meggy például nagyobbra nőjön, mint a magyar átlag. A csorvási meggyet imádják a moszkvaiak. A kérdés már csak az, ezen a nyáron ehetnek-e belőle. Ez attól függ, mi lesz az orosz embargóval.
„Ha az idei terméskilátásokat prognosztizáljuk, eddig minden jól alakult. Nem voltak nagy téli fagyok, így kárt sem okozhattak a gyümölcsfákban. Ha a virágzás idején sem jelentkezik nappali fagy, akkor kiváló termésre számíthatunk 
a meggyből” – tudtuk meg Pusztai Józseftől, 
a Hunapfel Kft. egyik vezetőjétől.
A csorvásiaknak több mint tíz éve él az orosz kapcsolatuk. Akkor próbaképpen 
1 kamion, vagyis 18 tonna kézzel szedett, száras meggyet vittek ki és értékesítettek Moszkvában, aminek nagy sikere lett. „Az oroszok imádják a magyar átlagnál nagyobb, 23 milliméter átmérőjű gyümölcsünket – nyilatkozta Pusztai József. – Jelenleg több mint 100 hektáron termesztünk meggyet, az évi termés átlagosan 1200 tonna. Ebből 900 tonna került az oroszokhoz, 300 tonna pedig Németországba, konzervüzemi feldolgozásra. Nem célszerű egy lábon állni – cégünk több szempontból is ezt az utat követi. Az orosz piacra egyébként is nehéz közvetlenül kijutni. Szerb, lengyel, moldáv céggel is kapcsolatban állunk, akik felvásárolják a meggyet, a fogyasztók azonban mindig oroszok. A meggy ára időnként kalandos úton kerül vissza kft.-hez. Olyan eset is előfordult, hogy offshore cégen keresztül kaptuk meg a járandóságunkat. Az utóbbi, mondjuk 8 évben csak kétkamionnyi meggy ára „kallódott el”. Ráadásul orosz földön, jó áron kel a gyümölcsünk, hatalmas az árkülönbség a német konzervpiaccal szemben. Persze a ráfordított költség sem ugyanannyi, hiszen Oroszországba kézi munkával szedett száras meggy kerül, míg a konzerviparba rázógéppel „szedjük” a gyümölcsöt.”
Idén azonban kérdéses, hogy mi lesz a mintegy 50 kamionnyi csorvási meggy sorsa, ami a magyar meggyexport mintegy 10 százalékát teszi ki.

A szezonmunkásokat is érinti

„Részt vettem a berlini Fruit Logostica kiállításon, ahol találkoztam a régi, illetve reménybeli üzleti partnereinkkel is. Akkor mindannyian azt mondták, megtalálják a módját, hogy a meggyünk eljusson a moszkvai fogyasztókhoz. Szerbiára például nem vonatkozik az orosz embargó, ám az elmúlt napokban olyan hírek érkeztek, hogy nekik is gondjaik vannak az exportengedélyükkel. Putyin elnök látogatásától is azt vártuk, hogy ismét zöld utat kapjanak a termékeink, egyelőre azonban ez még nem következett be – magyarázza a cégvezető, aki szerint ha fel is oldják az oroszok az embergót, még mindig kérdéses, hogy mennyi árut tudnának értékesíteni. – Egy kilogramm meggy szedése nekünk 80–100 forintba kerül. A kézi munkát ugyanis meg kell fizetni. Erre mintegy 30 millió forintot költünk. Éréskor, a gyümölcseink szedéséhez, 600–650 szezonmunkást foglalkoztatunk: diákokat, munkanélkülieket, szabadságon lévő értelmiségieket, akik szorgalmas munkával néhány hét alatt megkeresik például a következő évi tanulmányaik indulóköltségeit, a nyaralásukra való pénzt vagy éppen összegyűjtik a téli tüzelőre valót. Vagyis az orosz embargó nemcsak a mi cégünket érinti érzékenyen, hanem a szezonmunkásainkat is. Ha csak konzervnek tudjuk eladni a meggyet, akkor a fiatal fákról szedetjük kézi munkával a termést, a többi munkát a rázógépeink végzik el. Ebben az évben csupán a kérdőjelek biztosak. Mindenesetre reménykedünk az embargó feloldásában.”

Forrás: agrarunio.hu


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése