2015. április 18., szombat

Mangalicát keletre! – Hongkong és Makaó: prémium piacok Kína előszobájában

Nincs az a mennyiségű sertéslábvég, amit Kínában ne lehetne eladni. Ugyan Magyarországról hús nem mehet a népes ázsiai államba, mert egyszerűen nem szerepelünk az importlistájukon, ám Hongkongban és Makaón már komolyan érdeklődnek a magyar mangalica iránt. Különösen az úgynevezett fine dining, azaz magas színvonalú konyhát működtető éttermek tulajdonosai.
Jól tudja ezt Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke, aki ősz elején ennek kapcsán járt Hongkongban, ahol egy szemináriumot és termékbemutatót is vezetett. A szakemberrel a magyar mangalica keleti sikereiről és a piaci lehetőségekről beszélgettünk.

Hongkongban már kapható

„Hongkong és Makaó valójában kaput jelenthet a nagy Kínára, e két, viszonylag szuverén városban ugyanis már most is kapható a magyar mangalica, Kínába viszont nem szállíthatunk, mert nem vagyunk rajta az importengedélyezési listájukon – magyarázta az elnök. – Pedig már rég rajta kellene lennünk. Honkong és Makaó lehet az út ehhez: itt már most is komoly érdeklődés mutatkozik a magyar mangalica húsa iránt. Az üzletember-találkozón igen sokan részt vettek, üzletemberek, a fine dining, vagyis magas színvonalú konyhát működtető éttermek séfjei, tulajdonosai és prémium élelmiszerek forgalmazói is. Mindez azt igazolja, hogy a mangalicát kifejezetten keresik az ázsiaiak.” Olyannyira, hogy Hongkongban már kapható is, mivel az egyik legnagyobb magyar húsipari vállalatnak külön képviselete működik kint, amelyik a hazai termékek ázsiai forgalmazásával foglalkozik, és ebbe a mangalica is beletartozik. Tóth Péter azonban hangsúlyozta: kifejezetten fontos ezeken a prémium piacokon a minőség, a teljes átláthatóság, valamint a megbízhatóság.
„Az ottani vevők ismerni akarják minden egyes állat valamennyi adatát, a születési helyétől kezdve a takarmányozásán át az esetleges betegségekig, azok kezelésével együtt – sorolta Tóth Péter. – De ugyanilyen pontosan tudni akarják az élő állat feldolgozásának menetét is, a vágástól a hús tárolásáig. Ebből a szempontból a mangalica előnyben van, hiszen minden egyes született malac teljes törzskönyvvel rendelkezik.”

Kína előszobája

A keleti nyitás régi álom, a gazdaság egyre több szegmensében hangoztatják vagy próbálkoznak is ezzel. Tóth Péter szerint az a tapasztalat, hogy elsőként – legalábbis a magyar hús tekintetében – Hongkongot és Makaót kell „bevenni”. Akinek ugyanis ott sikerül jó együttműködést kialakítania a helyi üzleti körökkel és hatóságokkal, annak onnan már könnyebb bejutnia az országba is. Sokan ezért Hongkongot és Makaót Kína előszobájának is tekintik.
„A kínaiak rajonganak a sertésért, annak minden részét megeszik, sőt, a nálunk mellékterméknek vélt lábvéget, körmöt vagy túrókarimát, farkat, bőrt, fület általában többre is tartják, mint a karajt vagy a szűzpecsenyét. Egyszerűen nincs annyi lábvég, amennyit ne lehetne eladni Kínában” – szögezi le a szakember.
A kilencvenes évek elején mindössze 198 darab mangalica élt, amiből jó párat még levágtak, mire a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete megalakult. 20 évvel ezelőtt éppen 143 darab mangalica túrta itthon a földet.
„Ehhez képest most csak tenyészkocából 8500 darab van az országban, éves szinten pedig több mint 50 ezer mangalicahízót állít elő az egyesület 170 mangalicatenyésztő tagja – mutatta be a szervezetet az elnök. – Tagjaink valamennyien kis- és közepes méretű családi gazdaságokként működnek.”
Tóth Péter biztos abban, hogy a következő évtizedben a mangalica a nemzetközi színtérre is berobban. A mangalicasertés egy magyar világmárkává válik, ugyanúgy, ahogyan a francia pezsgő vagy az orosz kaviár. „Ha ügyesek vagyunk, ez Magyarországhoz kötődik majd” – zárta a szakember, aki azt gondolja, 20 éves távlatban pedig a jelenlegi 50 ezres állomány akár 150-200 ezres állománnyá is gyarapodhat.

A világon a legjobb

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete idén ünnepli 20. születésnapját, de a történet valójában pár évvel ennél is korábban kezdődött. 1991 tavaszán Tóth Péter egy hajdúböszörményi kis sertéstelepen látta az utolsó darab mangalicákat. Akkor még nem is sejtette, hogy valaha is Japánba vagy Hongkongba jár majd a magyar mangalicát népszerűsíteni. Noha a szakember azt mondja, ő már akkor tudta: a mangalica nagy jövő előtt áll, hiszen ízben, aromában és sütési jellemzőkben a világon a legjobbakkal bír. Tóth Péternek már akkor szóltak spanyol ismerősei, hogy erre a termékre oda kell figyelni, mert gasztronómiai értelemben messze a világ legjobb sertéshúsával állunk szemben. 

Forrás: agrarunio.hu


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése