2015. március 20., péntek

Szakmai észrevételek, javaslatok

Velencén szervezett kétnapos továbbképző tanfolyamot gyümölcstermesztőknek a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB). Az öntözés és a tápanyag-utánpótlás volt a fő téma, az első nap délutánján pedig a várható támogatási rendszerről beszélgettek a résztvevők. Ez a terület még nem kiforrott, a FruitVeB javaslatait is várja a magyar kormány.

Csizmadia György, a FruitVeB alelnöke, a gyümölcstermesztési főbizottság vezetője foglalta össze az eddig ismert tételeket, és vitára kérte a jelenlévőket a tervezett javaslatokról. Az unió elég későn fogadta el a 2020-ig tartó fejlesztési időszak költségvetését, ami 2015-ben, illetve egyes területeken még valószínűbben csak 2016-ban indul el, és 2020 után még három év lesz a teljes kifutása. Ezért lehetett még tavaly decemberben is sok pályázatot befogadni az előző időszak terhére, amit az idén még föl lehet használni, illetve LEADER-pályázatok várhatók még az el nem költött pénzek felhasználására.
Úgy látszik, az uniós és a magyar támogatáspolitika nem teljesen fedi egymást, nem értik, hogy a vidékfejlesztési programban miért határoztunk meg 51 különféle tematikus programot, amiből 5 százalék a közvetlen vidékfejlesztés.
Az EU a mezőgazdasági támogatások háromnegyedét még mindig terület alapján fizeti ki, bár a tagállamokban elég nagyok a különbségek, Magyarország valahol középen helyezkedik el ebben a sorban. Ehhez kapcsolódik a zöldítés, amelynek a kivitelezésére 71 oldalas kézikönyv született hazánkban. A törvényalkotók a gazdáknak akartak kedvezni azzal, hogy utak, vizek, árkok, fasorok is bevonhatók a zöldítésbe, csak az a baj, hogy ezek általában az önkormányzatok tulajdonában vannak. A terület karbantartása, a szemét elszállítása, a legeltetés, kaszálás viszont a gazdálkodó feladata lesz, amiből még adódhatnak gondok, félreértések. A beavatkozásokat a gazdálkodási naplóban is vezetni kell majd.


Vidékfejlesztési tervek


Az agrár-vidékfejlesztés az idéntől a Miniszterelnökséghez tartozik, és az azt irányító államtitkárság január elején Kecskemétre költözött, ezért sok új munkatársat vettek föl.
Az új vidékfejlesztési programban igyekeztek mindenki számára hozzáférhető rendszert kialakítani, de az 51 tematikus programhoz akár 51 informatikai rendszert kell fölépíteni a pályázatok befogadásához, lebonyolításához. Vannak átfedések, és egyszerűsítések is várhatók. Jó hír, hogy az eljárásrend viszont azonos lesz minden jogcímnél, bár még arról sem ismerünk részleteket. Rugalmasabb is lesz a rendszer, mert nem külön jogszabály rendelkezik az egyes jogcímekről, így várhatóan gyorsabban lehet módosítani az előírásokat. Egyelőre minden képlékeny, a számok csak tervszámok, hangsúlyozta az előadó.
A vidékfejlesztési program legfontosabb célcsoportjai a mikro- és kisvállalkozások, ők a tervek szerint 300 millió forint közvetlen támogatásra pályázhatnak. Eddig egyenként 50-60 milliárd forintos keretet szánnak a LEADER-programokra, a kertészet fejlesztésére és a rövid ellátási lánc (REL) támogatására, 10 milliárd vehető igénybe a szaktanácsadásra, és 70 milliárd az állattenyésztés fejlesztésére szánt összeg.
A szakmaközi szervezet is részt vesz a pályázat-előkészítő munkacsoportban, más szakmai szevezetekkel együtt, így értesültek arról, hogy nem született megegyezés az EU és Magyarország között a víz áráról, ami hátráltathatja az öntözési támogatások beindítását, ráadásul a vízügy a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik.
Kiemelt terület a vidékfejlesztési programban a tudásátadás, tudástranszfer, amire igencsak nagy szükség van a gyümölcstermesztésben. Nemcsak közvetlen szakmai tanácsokra, hanem a gazdálkodással kapcsolatos hasznos ismeretekre is, hiszen a jogszabályok követéséhez, az adminisztrációhoz már külön ember kell a gazdaságokban. Eddig éppen a szaktanácsadás igénybevételéhez nem lehetett támogatást kapni, csak képzésre, ezen változtatna a szakmaközi szervezet. Hét év alatt összesen 10 ezer termelő támogatásával számolna a FruitVeB a szaktanácsadó központtal kötött éves szerződés alapján, évenként 800 euró értékben.
Ezenkívül tanulmányutak, csere- és gyakornoki program indítása is szerepel a terveik közt. Ellentmondásosnak tartja a szakmaközi szervezet, hogy például az általa szervezett kétnapos továbbképzés nem minősülne csoportos szaktanácsadásnak, mert a résztvevők száma meghaladja a tervezetben szereplő 25 főt.
Minden egyes támogatáshoz kapcsolódik kötelező képzés. Módosul a tervek szerint a szaktanácsadók kötelező továbbképzése is, ami vizsgával zárul majd.

A kertészet fejlesztése


A szakmai észrevételek, javas­latok befogadására negatív példa a termeléshez kötött tá­mogatások esete, mondta Csizmadia György. A FruitVeB álláspontja szerint a gyü­mölcságazat megújításához szükség van a 100 ezer hektár ültetvény termelésre alkal­matlan harmadának kivágásá­ra. Ezeket az öreg, elhanyagolt ültetvényeket úgy lehetne ki­vágatni, ha a gazdáik nem kapnának rájuk támogatást, mert egyelőre az még mindig életben tartja azokat. Ha hek­táronként 400-­500 ezer fo­rint biztos támogatáshoz jut­nának a jó ültetvények után, akkor már érdemes lenne ki­vágni a régit, és kisebbet, kor­szerűbbet telepíteni helyette.
Ezek alapján a FruitVeB 25 ezer hektárra javasolt támoga­tást, 660 eurót hektáronként, amihez pontosan meghatáro­zott követelményeknek (tő­szám, beállottság stb.) kell ele­get tenni. Ám a döntéshozók­nál a javaslat felhígult, amitől 50 ezer hektár ültetvény él­het a támogatási lehetőség­gel, így viszont a fajlagos támogatás arányosan kisebb lesz, nagy átcsoportosításra lesz szükség. Ellentmondás az is, hogy az ígéretek szerint a fejlesztésnél az innováció, a magas hozzáadott érték lesz a hívószó, mégis szinte mindenkinek megadják a terme­léshez kötött támogatást.
A beruházások támogatá­sánál a szakmának kell javas­latot tennie, és széles körben megértetni a termesztőkkel a célokat, és az azokhoz veze­tő utat. A cél pedig a haté­konyság és a terméshozam növelése, az áruminőség javí­tása. Olaszországban például az egységes, nagy mennyisé­gű árualap megteremtéséhez tartományonként előírják a telepíthető fajták körét. A tá­mogatás adható, de nem kö­telező, semmi nem tiltja, hogy valaki a saját pénzén azt telepítsen, amit akar.
A vidékfejlesztési program­ban a tervek szerint 26 milli­árd forintot szánnak a kerté­szet fejlesztésére, 12­14 milli­árdot a megújuló energiára alapozott kertészetfejlesztés­re, illetve a 20 milliárd forin­tos, új megközelítésben a fia­tal gazdálkodóknak elkülö­nített forrás is felhasználha­tó ilyen célra. Az alaptámoga­tás 40 százalék, ehhez plusz 10 százalék adódhat fiatal gazdálkodók számára, és 10 százalék hátrányos terület alapján.
Új elem, hogy előleget le­het kapni, de fedezetet kell adni cserébe, ami érthető ál­láspont, de fölveti azt a prob­lémát, hogy ha az előleg fejé­ben jelzálogot jegyeznek be a földre, akkor nehéz lesz bank­hitelhez jutni. Az is újdonság, hogy komplex, 3­5 éves meg­valósítással járó üzemi fejlesz­tési tervet lehet beadni, ami­ben gépre, hűtőházra, beton­útra, illetve bármilyen szüksé­ges beruházásra lehet pályáz­ni. A befogadó fogja hozzá­rendelni az 51 jogcím közül azokat, amelyek az adott igé­nyeket szolgálják. Mindenhez szakmai tervet kell mellékelni (ültetési, kút­, meliorációs, ta­lajvédelmi terv stb.), úgyhogy a pályázat előkészítése nem lesz egyszerű, és sokba fog ke­rülni.
Az értékelésnél több pon­tot adnak az együttműködé­sért, a legalább 3 éves tész­ vagy szerződéses kapcsola­tért, a meglévő gyümölcsö­sért, illetve ha az üzem több mint felerészben kertészet­tel foglalkozik. Ezzel a ma is kertészetből élőknek kíván előnyt adni a szakmaközi szervezet.
Külön kispályázói kört kel­lene meghatározni, akikre sokkal egyszerűbb szabályok vonatkoznának, az első javas­latok szerint a legnagyobb tá­mogatás 30 millió forint le­hetne ebben a körben.
Csizmadia György arra is felhívta a figyelmet, hogy ha valaki a Szedd magad! rend­szerben tervezi a betakarítást, vagy falusi turizmusra akar építeni, akkor az a LEADER­-pályázatokon is indulhat, ami viszont teljesen más rend­szerben működik, mint a ker­tészet fejlesztése.

Ültetvénytelepítés


Részletes javaslatot dolgozott ki a gyümölcstermesztő főbi­zottság az ültetvénytelepítési pályázat előírásaira, értékelé­sére. Alapnak három követel­ményszintet határoztak meg: az I. kategóriában kötelező az öntözés, a tápanyag­utánpót­lási rendszer és a kerítés. Eh­hez jön a II. szint esetében a támrendszer, illetve a III. szint­nél a szaktanácsadás igénybe­vétele és a jégvédelem.
A telepíthető fajoknál mi­nimális tőszámot és termő­éveket szabtak meg, néhány fajnál plafont állítottak az évenként támogatható terü­let szerint is. Például I. szintű bodzából 450­600 tő/hektár, cseresznyéből és csemege­szőlőből körülbelül 100 hek­tár, szilvából 300 hektár tele­pítését támogatnák, ami a je­lenlegi ültetvényfelület újra­telepítéséhez szükséges. Al­mából 1450­-2500 oltványt kellene elültetni a II., és több mint 2500­-at a III. követel­ményszint mellett. Csak az I. szintet kell „megugrani” birs, bodza, dió, gesztenye, kösz­méte, mandula, meggy, mo­gyoró, őszibarack, piros ri­biszke, spárga, szamóca, szil­va és homoktövis esetében.
Almából és körtéből a mini­mum a II. szint teljesítése, to­vábbá cseresznye és kajszi az I. és a III. szint szerint is tele­píthető. A legmagasabb pont­számot a legigényesebb ültet­vények kaphatják.
Megállapították az elszá­molható költségeket is az ül­tetvénykivágástól és a melio­rációtól, talajelőkészítéstől, ke­rítésépítéstől kezdve a szapo­rítóanyag árán (beleértve a li­cencdíjat is) keresztül a tám­rendszer, jégvédő háló, esővé­dő fólia, vektorháló, ön tö­zőrendszer kiépítéséig. Ugyan­itt szerepelnek a már említett tervezési és pályázatmenedzse­lési költségek is.

Rövid ellátási lánc


Külön támogatási kerettel próbálják segíteni a rövid ellátási láncok (REL) kialakulását, amelyekben a termesztő és a fogyasztó között egyetlen köztes szereplő működik csupán. Ezt a lehetőséget a tészek is kihasználhatják, ha például boltot nyitnak a tagok árujának értékesítésére. Egyelőre kérdés, hogyan jut el a gyümölcs a fizetőképes kereslethez, úgy, hogy a termés 5-10 százalékára lehet becsülni azt a mennyiséget, ami közvetlenül juttatható el a vásárlókhoz. Csizmadia György saját gazdaságában gyümölcslevet is készít, és lát lehetőséget a REL-ben, de azt is összefogással tartja kivitelezhetőnek. Célszerű lenne a jól működő, sok vásárlót vonzó üzletekkel megállapodni abban, hogy tematikus polcokat tartsanak fönn a termelők közvetlenül beszállított árujának. Csomagküldő szolgáltatások is indultak, többek közt a hazaitermek.hu oldalon.
A vidékfejlesztési program működését három éven belül felülvizsgálják majd, ez pedig esély arra, hogy ha valahol fönnakadást tapasztalnak, akkor időben lépni lehet a támogatás átcsoportosítására.

Az ágazat gondjai


Számos problémát kell megoldani az ágazatban, amibe a támogatási rend­szert is be kell vonni. Ilyen gond a kiszámítha­tatlanság, ezt az említett ültetvénykivágással lehet­ne részben orvosolni, il­letve a termésbiztonság fokozásával, jégháló, eső­védó fólia alkalmazásával. Rossz a fajtaszerkezetünk is, és nemcsak az a baj, hogy elavult fajtákat ter­mesztünk, hanem az is, amit kajsziban tettünk: 300 hektár új telepítés­ben 65 új fajtát ültettünk el, amiből nem is lehet egységes árualap. Kíván­nivalókat hagy maga után a szakmai hozzáértés is, mert étkezési piacra ter­melve nem szabad hibáz­ni, félmegoldásokkal pró­bálkozni.
Nagy gond a munkáskéz hiánya, nem ott vannak emberek, ahol szükség len­ne a munkájukra, vagy a közmunkaprogram miatt nem alkalmazhatók. Hát­ráltatják a fejlődést a szak­tanácsadás hibái, az okta­tás nehézségei, a kutatás­fejlesztés hiánya. Nem se­gíti a megújulást az arány­talan támogatás (AKG, föld­alapú támogatás) és az, hogy a termesztők a támo­gatásokra várnak, ahhoz igazítják a beruházásaikat.
Piaci oldalról a sokat emlegetett feketekereske­delem, a magas áfa, a fize­tőképes kereslet hiánya és a szervezetlenség a fő hátráltató tényező.

Forrás: kerteszetesszoleszet.hu




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése